Sárbogárd története

Sárbogárd Fejér megye déli részén, a Mezőföld közepén helyezkedik el. A megye kisvárosai között a legnagyobb kiterjedésű település, 18.934 ha. összes területtel.  Sárbogárd több, egymástól kisebb-nagyobb távolságra fekvő település egyesülésével jött létre a 19. században. Több történelmi múltú településből alakult, köztük Bogárd, Tinód, Töbörzsök, Szentmiklós, Lók. Sárszentmiklóssal majd Pusztaegressel történt egyesülése után 1984-ben nyerte el a városi jogú nagyközség rangot, elismerve ezzel a megye déli részének gazdasági és kulturális életében betöltött központi szerepét. Városi rangját 1986. január 1-jével nyerte el.

Az egyik legtagoltabb település, hiszen az urbanizációban, a nagy közigazgatási terület kialakításában jelentős szerepet játszottak a különböző területszervezési eljárások. A város centrális szerepe, a korábbi területi igazgatási felosztástól a mai napig fennáll, kistérségi központ, a területfejlesztés legkisebb területi egysége.

A város lakónépessége 13.600 fő, amely adat több évre visszatekintve stagnálást mutat. Kedvező földrajzi fekvése következtében minden irányba jó vasúti, illetve közúti tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkezik. Fő közúti kapcsolatát a 63-as számú főút adja, amely áthalad a város tengelyén. Ezen az úton közelíthetjük meg legkönnyebben. Az Intercity járatok megállóhelye Sárbogárd, ehhez Tolna megye irányából interpici csatlakozás is biztosított.

Sárbogárd fejlett közigazgatási intézményhálózattal rendelkezik. Megtalálhatóak itt a megyei dekoncentrált szervek kirendeltségei: az ÁNTSZ Városi Intézete, a Munkaügyi Központ kirendeltsége, a Körzeti Földhivatal. Más szervek helyben heti rendszerességgel ügyfélfogadást tartanak, így például az APEH, és az Egészségbiztosítási Pénztár. Sárbogárdon működik Városi Rendőrkapitányság, amelynek munkáját a Városi Ügyészség felügyeli, irányítja. A kilencvenes évektől ismét funkcionál a Városi Bíróság. Az egészségügyi ellátást az alapellátáson túl a Fejér Megyei Szent György Kórház által működtetett szakorvosi Rendelőintézet is erősíti, továbbá mentőállomás is található a városban.

A város több pontján található Postahivatal. 2004 nyarán sor került az új központi posta épület alapkőletételére, amely 2005 tavaszán átadásra is kerül, mint a megye egyik legkorszerűbb postahivatala.

A település kereskedelmi-vendéglátóipari ellátottsága kielégítő, a cukrászdától, az éttermekig, a vegyesbolttól a háztartási üzletig, a gépjármű-kereskedéstől, a MOL, illetve OMV-benzinkútig minden megtalálható. Nagykereskedelmi üzletláncok közül a Penny Market és a Spar Áruház, Lidl már jelen van a városban, és egy TESCO hipermarket is megtalálható.

A városban 2005 elejére, a csatolt településrészek kivételével, teljes körűen kiépítették a kommunális és ipari infrastruktúra hálózatát.
Sárbogárd a Mezőföld szívében fekszik, kiváló termőföldjein jelentős hagyományai alakultak ki a növénytermesztés kultúrájának. Az ipari ágazat leginkább a helyi foglalkoztatási problémák megoldásának tekintetében jelentős. A városban működő ipari létesítmények közül kiemelkedő a Somogy Mega 2000 Kft. palackozó üzeme, a Május 1. Műanyagipari Szövetkezet, illetve a Szegletkő’91 Kft. Ugyanakkor a vállalkozások zöme inkább a kereskedelemben, a szolgáltatási szektorban, és a mezőgazdaságban működik.

A városban három óvoda, három általános iskola, és egy speciális előkészítő iskola látja el a nevelési-oktatási feladatokat. A művészeti képzést a zeneiskola biztosítja, illetve a szomszédos település, Aba művészeti iskolájának a városba kihelyezett oktatásai színesítik a művészeti képzés helyi lehetőségeit.
Középfokú oktatást a megye fenntartásában lévő gimnázium és szakközépiskola jeleníti meg, ahol ipari és informatikai technikus képzés is folyik.

A város kulturális életének közösségi színtere a városi művelődési ház, és a már említett klubkönyvtárak, amelyek különböző programoknak, kiállításoknak, színházi produkcióknak, filmvetítéseknek, kluboknak, művészeti csoportoknak adnak otthont. A városi könyvtár is nagy szerepet vállal rendezvényeivel a helyi kulturális hagyományok őrzésében, és népszerűsítésében. A legnépszerűbb helyi kulturális-sport-művészeti esemény az 1989 óta, évenként megrendezésre kerülő Sárbogárdi Napok rendezvénysorozat, amely egy egyre népszerűbb és egyre színvonalasabb fesztivál keretein belül, nemcsak a helyi és a környékbeli látogatókat vonzza a városba.

A millenium alkalmából, önkormányzati és területfejlesztési támogatással 2001-ben átadásra került a város szívében, a Huszár Péter kőfaragó által készített Emlékpark, amely Sárbogárd városképének meghatározó ékessége.

A civil közösségi élet képviselői a helyi szervezetek, egyesületek, csoportok és klubok. A civil szféra zömét a sportszervezetek alkotják, akik nagyban hozzájárulnak a város sporteseményeinek irányításához, a mozgás, egészséges életmód hirdetéséhez. A két nagy sportlétesítmény mellett 2004-ben átadásra került a minisztériumi támogatással felépített többfunkciós, műanyagbevonatú sportpálya, amely a labdarúgás mellett, még számos sportág gyakorlására lehetőséget nyújt. A városban három katolikus, egy református, és egy evangélikus templom szolgál a hívő lakosság lelki támaszául.
Sárbogárd természeti adottságai turisztikai szempontból is kedvezőek. A Rétszilasi-Őrspusztai tavak és környéke természetvédelmi terület, a természetjárók, túrázók, kirándulók kedvelt helyszíne. Itt az öko-turizmus, a falusi vendéglátás kibontakozása és fejlesztése folyamatban van, hiszen a város hosszú távon erre alapozhatja idegenforgalmi jelentőségét.

A Sárvíz mocsaras völgyéből kiemelkedő jó termőképességű löszhátakon az újkőkor óta kimutatható az ember jelenléte. A bronzkori eredetű a várostól északkeletre található földvár a „Bolondvár”, jelentős római kori leletek is előkerültek a vidékről. Az Árpád-korban a terület a Sárvíz átkelőinek védelmét ellátó besenyők szállásterülete volt. A vidék két legjelentősebb települése Bogárd és a közvetlen mellette fekvő Tinód voltak. Neveiket az őket birtokló családok vették fel. A hagyomány szerint innen származik Tinódi Lantos Sebestyén. A török hódoltságban a település nem néptelenedett el, sőt a megszállók palánkkal erősítették meg. Az 18. sz.-ban és az 19.sz. elején a lassan gyarapodó település vallási közösségei felépítették templomaikat és iskoláikat. A város szülötte, a reformkor egyik jelentős politikusa Meszlényi Rudolf, aki Kossuth Lajos húgát Zsuzsannát vette nőül, Kossuth pedig Meszlényi testvérét Teréziát. Másik jeles sárbogárdi família a Mészöly család, melynek leszármazottja Mészöly Géza festőművész és Mészöly Miklós író. A település fejlődése az 19. sz. második felében a vasút megjelenésével gyorsult fel. Tinód egybeolvadt Bogárddal. 1854-72 között mezővárosi rangot viselt és járási székhely lett. A 20. sz. első felének nehézségei ellenére 1920-as években Gimnázium működött a településen. A II. világháborúban súlyos harcok folytak a birtoklásáért. Sárbogárd mai képe az 1945 utáni fejlődés eredménye.